Kárpátalja

Ajánló

Az elmúlt években keresztül-kasul bejártuk Kárpátalja településeit, vidékeit. Élményeink alapján ebben a könyvben bemutatjuk a Kárpát-medence e gyönyörű, de a magyar turisták által kevésbé felfedezett részét. Szép, izgalmas kirándulásra hívunk mindenkit, miközben sok érdekességre is felhívjuk a figyelmet. Eláruljuk többek között:

Kárpátalja
  • hol építtetett magának török rabokkal borospincét Dobó István,
  • miért írt levelet Munkács egykori polgármestere Hitlernek,
  • volt-e saját sörgyára II. Rákóczi Ferencnek,
  • miért nevezték el a Vereckei-szoros egyik szikláját Napóleonról,
  • ki volt Kárpátalja leghíresebb betyárja, akit nem fogott a golyó,
  • hol fürödhetünk lobogó tűz felett, hatalmas, ásványvízzel teli vasüstökben,
  • mi köze van Kárpátalja hajdani legerősebb emberének az angol királyhoz,
  • mi maradt meg a 2. világháborús Árpád-vonal építményeiből,
  • hogyan került az első automobil Beregszászra.

Bevezetés

Kárpátalja

Kárpátalja mindmáig a Kárpát-medence magyar turisták által kevésbé felfedezett része. A legidősebb korosztálynak még lehetnek emlékei arról, amikor e vidék a 2. világháború időszakában – Trianon után ismét – a Magyar Királyság része volt, a fiatalabb generációknak azonban az 1980-as évek legvégéig szinte lehetősége sem volt Kárpátalja megismerésére, felkeresésére. Ma már lényegében csak elhatározás kérdése egy kárpátaljai kirándulás. Bár a mai napig élnek előítéletek a magyar turistákban Kárpátalja vonatkozásában, de azok, akik felkeresték már egyszer is ezt a csodás vidéket tudják, hogy mekkorát fordult errefelé is a világ az elmúlt 20 évben.

Kárpátalja

A Kárpátaljára látogató azonnal szembesül azzal, hogy a magyar kultúra és történelem milyen szorosan kötődik e térséghez. Még számba venni is nehéz hányan születtek, vagy éltek hosszabb-rövidebb ideig e vidéken neves történelmi személyiségeink, művészeink, tudósaink, sportolóink közül. Zrínyi Ilona Munkács hős védője, Thököly Imre fejedelem, kuruc hadvezér, II. Rákóczi Ferenc fejedelem, Perényi Zsigmond főispán, a szabadságharc vértanúja, Bartók Béla világhírű zeneszerző, Csortos Gyula és Uray Tivadar színészek, Salamon Béla színész, humorista, Fedák Sári a leghíresebb magyar operett primadonna, Munkácsy Mihály világhírű festő, Bercsényi Miklós kuruc generális, Dobó István az egri hős, Vidnyánszky Attila Kossuth- és Jászai-díjas rendező, Edvin Marton zeneszerző, hegedűművész, Bódi László (Cipő) a Republic együttes frontembere, Koman Vladimir magyar válogatott labdarugó és a sor még sokáig folytathatnánk. Az itt lakó többi nemzetiség épített öröksége, kultúrája, népművészete is megismerésre csábító. Gondoljunk csak a csodálatos ruszin, vagy román fatemplomokra, a huculok színes népviseletére, havasi kürtjeire, vagy az ungvári zsinagógára, de akár a csehszlovák időszak konstruktivista épületeire is.

Kárpátalja

Az elmúlt 1100 év nem volt könnyű a mai Kárpátalja területén élőknek. Tatárok, törökök, lengyelek, labancok pusztították e vidéket. Az 1. világháború első éveiben egy része, a 2. világháborúban teljes területe hadszíntérré vált. Rengetegen pusztultak el a holokauszt, vagy a sztálini lágerek áldozataiként, szenvedték meg a 20. századi különböző diktatúrák elnyomását, embertelenségét. Voltak boldogabb időszakok is, például a 19. század utolsó évtizedei és a 20. század legeleje a fejlődés, a felemelkedés időszaka volt, melynek épített emlékei az azóta eltelt évtizedek tudatos, vagy csak nemtörődömségből adódó pusztításai ellenére nagy részben a mai napig várják a turistákat.

Sokszor szokták viccesen, vagy éppen szomorkásan említeni, hogy a Kárpátalján élő legidősebb generációnak a 20. század folyamán könnyű volt világot látni. Anélkül élhettek az Osztrák-Magyar Monarchiában, majd Csehszlovákiában, később a Magyar Királyságban, a Szovjetunióban, most pedig Ukrajnában, hogy ehhez bárhova is költözniük kellett volna. A határok jöttek-mentek az emberek feje felett, a változásokhoz ugyanakkor nem volt könnyű alkalmazkodni. Dolgozni, boldogulni, sokszor csak egyszerűen élve maradni összehasonlíthatatlanul nehezebb volt errefelé, mint a Kárpát-medence szerencsésebb vidékein.

Kárpátalja

Kárpátalja jelentős vonzereje a csodálatos természeti környezet. A Kárpátok hegyei, hágói, fenyvesei, az alföld felé igyekvő folyók, a Hoverla hegycsúcs, a Fehér- és a Fekete-Tisza forrása, a Sipot-vízesés, a nárciszok völgye Huszt mellett, vagy a Szinevéri-tó felejthetetlen emléket hagynak az idelátogatókban. Kárpátalján 315 településen él legalább 1 magát magyarnak valló ember. Az útikönyv összeállítása során fontos szempont volt, hogy a lehető legtöbb magyarok által is lakott településről írjunk, ezért gyakran olyan falvak bemutatását is tartalmazza a könyv, amelyek nem elsőrendű turisztikai látványosságok.

Kárpátalja

Az útikönyv szerkesztése 2013. október 30-án zárult, a benne szereplő adatokat, információkat a legnagyobb gondossággal igyekeztünk beszerezni, összeállítani, ennek ellenére azok pontosságáért, aktuális voltáért felelősséget nem tudunk vállalni. Utazás előtt – a pontos tájékozódás érdekében – javasolt utánanézni ezeknek.

Budapest, 2013. november
A szerzők