Délvidék - A Vajdaság és Belgrád Bácska, Bánság, Szerémség és az Al-Duna

Ajánló

Szabadka, Városháza

Hol született Rúzsa Magdi? És Rákosi Mátyás? Honnan rántotta magával Dugovics Titusz a vár fokára zászlót tűző törököt? Hol volt a Bánk bánból ismert Petúr bán vára? Merre hajózott Széchenyi István, hogy hajózhatóvá tegye a Dunát? Hol játszódnak Kosztolányi regényei? És hol van ma a Jókai Aranyemberéből ismert "Senki szigete"? Hol halt meg Csáth Géza? Hol csusszant ki a zsandárok keze közül Rózsa Sándor? Hol vannak a világ legjobb termőföldjei? És az "európai Szahara"? Hol nyugszik Kiss Ernő aradi vértanú? És sorstársa, Lázár Vilmos hol született? Hol dördült az első puska az I. világháborúban? És kit talált el? Ez a könyv mindezekre a kérdésekre választ ad, s közben a magyar turisták igényeit szem előtt tartva részletesen mutatja be az olvasónak az egykori Magyarország Délvidékét, a ma Vajdaságként is ismert területet. Végigkalauzol a középkori török elleni harcok fontos helyszínein, bemutatja a középkorból ránk maradt lenyűgöző várromokat (Szendrő, Galambóc), de megismerhetjük a 19-20. század fordulóján kiépült bácskai és bánáti városokat (Szabadka, Újvidék, Zenta, Zombor, Nagybecskerek stb.), a turisztikai, történelmi, vagy kulturális szempontból jelentős falvakat, emlékhelyeket is.

Eljutunk a török hódításig magyar népességű Szerémségbe, az Al-Duna feledhetetlen, gyönyörű vidékére és természetesen a középkori Nándorfehérvárra is, amely ma Belgrád néven Szerbia fővárosa.

Bevezetés

Isten hozta a Délvidéken!

Bács vára

Az előttünk fekvő rónák a Kárpát-medence bár nagyon különleges, de talán legkevésbé ismert tájegysége: Erdély, a Felvidék, de talán még Kárpátalja is sokkal nagyobb népszerűségnek és ismertségnek örvend a magyarországi turisták körében. Mindenképpen érdemes megismernünk a Délvidéket is, mert nemzeti kultúránk és ezerszáz éves kárpát-medencei történelmünk ezer szállal kötődik e tájhoz. Középkori történelmünk leggazdagabb vidéke a török elleni harcok idején sorsfordító csaták színtere lett, az ekkoriban épült várak - mint például Galambóc vagy Bács vára - középkori építészetünk kimagasló alkotásai. A világtörténelmi jelentőségű, 1456-os nándorfehérvári diadalt is a Délvidéken, a mai Belgrád területén aratták! A százötven éves pusztítás után gyorsan újra benépesülő terület az 1848-49-es szabadságharcban került ismét történelmünk fő sodorvonalába. A 13 aradi vértanú közül 5 kötődik a Délvidékhez, ami ekkor nevezetes csaták színhelye is volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia boldog békeidejében a gazdagon termő síkság végre újból jóléttel ajándékozhatta meg lakóit. A 19-20. század fordulóján legjelesebb építészeink tervei alapján épültek fel azok a különlegesen szép városközpontok, melyek több itteni városközpontot máig szinte ékszerdobozzá varázsolnak, és ekkor születtek itt azok a híres művészek, tudósok, politikusok és sportolók, akik nélkül elképzelhetetlen 20. századi történelmünk és kultúránk. Itt látta meg a napvilágot Kosztolányi Dezső, Csáth Géza, de Rákosi Mátyás is, és napjaink hírességei között szintén sok a délvidéki. Ki ne ismerné például Rúzsa Magdit, Szeles Mónikát, Csernus Imrét, Komlós Jucit, Lajkó Félixet, Radulovics Bojánát vagy Lékó Pétert? Ők is mindannyian e vidék szülöttei.

Termerin, Tájház

Bár a Dél-Alföld, vagyis a régi Magyarország Délvidéke, a ma Vajdaságként is ismert terület a török pusztítás következtében nem olyan gazdag épített kulturális emlékekben, mint mondjuk Erdély vagy a Felvidék, ilyen vonatkozásban is megvannak a maga értékei. Az itt élők nyelvi, vallási és kulturális önazonosságának sokfélesége is nagyon különlegessé teszi az előttünk fekvő rónákat. A török utáni (majd az azóta is folyton ismétlődő) telepítések következtében gyakran egy falun belül is tucatnyi nemzetiség él egymás mellett, természetesen legtöbbször magyarok is. A legtöbb településnél mi is feltüntetjük a nemzetiségi arányokat, ám csak az adott településen számbelileg jelentősebb etnikai csoportok adatait közöljük. A felsoroltakon kívül szinte minden esetben - bár kisebb nagyságrendben - több más nemzetiség is él az adott településeken. (Amikor a települések ismertetése előtt számadatokat találunk, figyeljük meg, milyen beszédesek ezek! Gondoljunk bele, hogy minden szám egy-egy, a kisebbségi sors hátrányai ellenére nyelvéhez és nemzetiségéhez hűségesen ragaszkodó magyart vagy más nemzetiségi személyt jelent.)

Az útikönyv szerkesztése 2010. április 7-én zárult. Az útikönyvben szereplő adatokat, információkat a legnagyobb gondossággal igyekeztünk beszerezni, összeállítani ennek ellenére, azok pontosságáért és aktualitásáért felelősséget nem tudunk vállalni. Utazás előtt - a pontos tájékozódás érdekében - célszerű utánanézni ezeknek.

Budapest, 2010. április
Szerzők